Megpróbálom megfogni azt a csendet, ami most bennem van. Ilyen kihaltak még soha nem voltak London utcái Szilveszterkor.
A színpad taps nélkül , az autók utas nélkül , az utak járművek nélkül , a polcok áru nélkül , az orvosi rendelők beteg nélkül , a poén nevetés nélkül , a zene fül nélkül , az ecset szín nélkül , a szobrász anyag nélkül , a politikus állampolgár nélkül , a villamos csengetés nélkül , a selyem érintés nélkül , a játszótér gyerekek nélkül, a tanár tanítvány nélkül & a tanítvány tanár nélkül , a kávézók a kávé illata nélkül , a cukrászdák sütemény nélkül , az étel ízlelés nélkül , a konyha szakács nélkül , a munkahely alkalmazottak nélkül , a Balaton a naptej illata nélkül , a béke próbatételek nélkül , a Karácsony szeretteink nélkül , az ünnep ünnep nélkül , az ember ölelés nélkül , a találkozás búcsú nélkül , az anyag lélek nélkül , az utcák élet nélkül ,
mind olyan egy kicsit, mint a zaj csend nélkül...
Amit tanultam 2020-tól, hogy az emberi lélek nagyszerű. Mi vagyunk az esszenciája mindannak, ami körülvesz minket. Mi vagyunk a varázslat.